Történetünk helyszíne egy Veszprém megyei zsákfalú, egyetlen utcával, alig hatvan lakossal. Ez a felvázolt kép ugyan nem tűnik a magyar motorsportélet fellegvárának, de nemrég még Himesházát sem ismerte az ott élőkön kívül szinte senki.
Szombat este, csend, nyugalom, semmi forgalom: vagyis épp ellenkezőleg, nagyon is tele van az aszfalt, hiszen Talabér Emília, a kilenc esztendős szimulátor versenyző épp a mezőny közepéről igyekszik magát feljebb verekedni. Cikkünk alanya kicsit bosszús, ezúttal messze volt a győzelemtől, de nem lehet mindig nyerni, és Emi nem is ezt akarja. Egyetlen célja a fejlődés, ezért mentora tudatosan a „darálóba” küldi a kislányt, aki egyetlen év virtuális versenyzés után már úgy fűzi le az íveket, ahogy én rutinos sim pilóta koromban (vagy inkább akkor sem…).
„Apa motorozott, nekem pedig nagyon megtetszett ez a világ. Egyszer ellátogatott hozzánk Vogel Adri, aki vitt engem egy Can-Am buggy-val is, akkor szerettem bele egy csapásra az autósportba. Ennek hatására kezdtem el szimulátorozni, először a WRC-vel, majd később jött a Forma-1 2020 – ezzel játszom jelenleg.” – meséli csillogó szemmel Emi, és csak úgy süt róla, mennyire imádja, amit csinál.
Ami azt illeti, volt honnan örökölnie – ahogy szokták mondani, a vér nem válik vízzé. Édesapja motocrossban tette le a névjegyét, most pedig a kislányát támogatja fanatikusan, így könnyen előfordulhat, hogy egy napon őt is megismerik majd a benzingőz világában:
„Emília beleszületett ebbe az egészbe. Nem erőltetünk rá semmit sem, csupán annyit kértünk tőle, hogy a lehetőségeihez mérten igyekezzen végigvinni azt, amibe már belekezdett. Nekem is ezt tanította édesapám, és én is ezt akarom átadni a lányomnak. Még nem volt kétéves, amikor már quadra ült, három esztendősen Vogel Adrienn autóztatta meg őt egy jótékonysági eseményen – innen a rajongás. Később motorozott, most pedig szimulátorozik. De van az udvaron egy házi építésű tereprali autója is, amit minden segítség és gond nélkül elterelget, szóval talán nem erős az a kijelentésem, hogy látok benne potenciált, és valós esélyt arra, hogy egy nap valódi autóversenyző legyen. Adrienn pártfogója, Jobbágy Ákos is sokat segíti őt. Ha eljutunk oda, hogy Emi valós pályákon száguldozhat, egészen biztosan Ákosra fogom bízni. Húsz éve vagyunk barátok, remek embernek tartom, komoly neve van a hazai motorsportéletben. Bízok a szakmai tudásában, legyen szó bármiről, mindig számíthatunk rá.” – mondja Attila, Emi édesapja.
Ám addig is első a suli, na meg a szimulátorozás. Utóbbiban a kis hölgy nagy segítségére van az F1 Hungary Liga, ahol a ligavezető Szélig Dániel iránymutatásával pallérozódik Magyarország vezető online platformjának legfiatalabb pilótája. Nagy dolog ez, hiszen idehaza még egyáltalán nem bevett szokás az utánpótlásképzésnek ez a formája. Volt szerencsém a már említett szombati tréningen jelen lenni, és ijesztő volt látni azt a lezser fegyelemmel ötvözött tudatosságot (na meg a nyers tempót), amelyre Emília képes. Attila szerint ez az adottságok mellett a rajongásból és a tiszteletből is fakad:
„Ő egy jól nevelt kislány, de mivel tini, így szüksége van arra, hogy fel tudjon nézni azokra az emberekre, akik foglalkoznak vele. Példaképként áll előtte Adrienn, akitől bármelyik szakágban joggal tart a férfimezőny. Nagy hatással volt rá Ákos, aki már több, nemzetközi szinten is eredményes versenyző kinevelésével segítette a magyar autósportot. És nem utolsósorban Emi mentora, Szélig Dániel is egy ilyen karakter. Dani sokszoros szimulátor bajnokként eljutott arra a pontra, hogy már nem csak a győzelem hajtja: szeretné átadni azt a tudást, amelynek a birtokában van. Rendkívül hálás vagyok a barátságukért és a támogatásukért.”
Zárásként annyit, jómagam szemtanúja voltam, ahogy Talabér Emília rendületlenül szívja magába a tudást. Karrierem során láttam már pár versenyzőt felnőni és beérni, ezért úgy vélem, csak idő és lehetőségek kérdése, hogy lesz-e második Himesháza Zalameggyesből…
