Nemzetközi vonatkozásban már nincs olyan kommunikációs stratégia, ahol a videós tartalomgyártás ne kapna kiemelt szerepet. A Wyzowl legfrissebb kutatása rámutat, a vállalatok 85%-a szán komoly szerepet a videó marketingnek. Ennek oka, hogy a 2/3-uk az előző évi ROI alapján tapasztalták a megtérülést. Ezt a trendet szolgálja ki valamennyi social media felület is: megjelent a videó borító, a mozgó hirdetés, az élőbejelentkezés, nem beszélve a VR/AR és 360 fokos videókról. A magyar vállalatok esetében viszont nem tapasztalható, hogy ennyire erősen a videó felé húznának. Lássuk három filmes szakember véleményét, hogy milyen magyar vállalati videós trendekre számíthatunk 2018-ban.
Employer branding
“A vállalatok felismerték a videó szerepét a munkáltatói márkaépítésben, van olyan ügyfelünk, akinek évente kb. 30 filmet készítünk belső kommunikációs célra” – kezdte Botos István, a Greenroom agency directora.
Erdélyi Dániel rendezőnek is hasonlóak a tapasztalatai „a legutolsó céges felkérés, amit kaptam, az egy vállalati belső oktató film készítése volt, ami az ügyfélszolgálati munkatársak kommunikációs fejlesztését célozta. Úgy gondolom, hogy nagyon hatékonyan támogatja a belső oktatásokat vagy adott esetben váltja ki az oktatást, egy erre a célra készített videó, amit bármikor megnézhetnek, ismételhetnek a kollégák.”
Hajnal Péter, a GLIX Fotóügynökség egyik alapító-ügyvezetője is az employer brandinget látja az egyik legerősebb vállalati trendnek, hiszen hatékonyabban lehet átadni az információkat videó segítségével, de a vállalati belső image erősítésére is kiváló eszköznek tartja. “Sok felkérést kapunk csapatépítések, belső rendezvények felvételére, az elkészült anyagban pedig megjelennek azok a vállalati értékek, amiket szeretne a vezetőség, hogy a munkatársak is magukénak érezzenek.”
Természetességre való törekvés
A 2018-as trendeket vizsgálva Botos István és Hajnal Péter is azon a véleményen vannak, hogy a vállalatok szeretnének egyre közelebb kerülni a fogyasztókhoz, ezért igyekeznek minél természetesebb, valósabb világot közvetíteni a TVC filmek, videós tartalmak során.
„Képi világban megyünk a természetes, a hétköznapi, az általános napi fényelés felé, nem a nagyon bevilágított, mesterséges kompozíciók a jellemzőek.” – egészítette ki Botos. Erdélyi Dániel viszont azon a véleményen van, hogy a vállalati filmek mindig egy idealizált világot fognak képviselni, hiszen mindig tiszta utcát, vagy épp csillogó ablakot látunk a felvételeken, ami a valóságban nem feltétlenül vannak így. De azzal valamennyien egyetértettek, hogy a mozgóképes tartalmak azok, amelyek a leghatékonyabban érik el a fogyasztókat, miközben hatnak az érzelmekre és gyorsan adják át azokat az üzeneteket, amit szeretnének eljuttatni.
Slice of life vs fenntarthatóság
A fenntarthatóság kezd megjelenni a forgatások alatt is, de Botos István szerint egy attitűdváltásra van szükség a filmgyártók részéről. „„Erősen jelen van a slice of life (átlagos életképek) megközelítés, amelynek professzionális kivitelezése akár egy TVC hossz esetén is rengeteg jelenetet, helyszínt, szereplőt igényelhet. Koncepció függvényében, ha nincs az adott jelenetnek, jeleneteknek kiemelt célja, vagy speciális igénye, akkor a fenntarthatóság érdekében érdemes stock használatában gondolkodni. Úgy gondolom, hogy át kell alakítani a gyártási felfogást, hogy ne pazaroljuk az erőforrásainkat 1-1 jelenet kedvéért.”
Ez a felfogás a holliwoodi nagyfilmeknél is megjelenik – egészíti ki Hajnal Péter. A fenntarthatóságot erősíti és lendíti előre a stock tartalmak használata, hiszen a forgatás szervezésével kapcsolatos valamennyi energiát megspórolhatjuk. Természetesen kompromisszumus megoldás, hiszen feladjuk az egyediséget, de ha a cél az információátadás és nem a művészi megvalósítás, akkor a film stílusába illeszkedő jelenetekkel valóban minőségi produktumot kaphatunk.
Stock jelenetek
Mindhárom szakember egyetértett abban, hogy az elmúlt években magas minőségi növekedés tapasztalható a stock videós anyagok piacán. De felmerül a kérdés, hogy az ügyfelek mit szólnak a használatához. A Greenroom-osok ha a helyzet megkívánja, használnak stock felvételt, de csakis az ügyfél beleegyezésével, mert számukra a transzparens együttműködés az első. Botos István tapasztalata, hogy az ügyfelek nem ódzkodnak attól, hogy a felvett anyagokat kiegészítsék egy-egy stock felvétellel, ha az a végeredmény szempontjából jól mutat és egy speciális jelenettel még hatásosabbá tudják tenni a filmet.
Erdélyi Dániel is egyetértett, habár még nem használt stock videót. „Valóban hasznos lehet, ha egy egyszerű példára gondolunk, hogy egy komplett stábot kell hetekre egy szobába zárni, hogy felvegyék, ahogy kinyílik egy virág.”
„Hasonlóak a tapasztalataim, hogy ha csak a GLIX-en fellelhető stock és after effects anyagokat nézem, hogy ezek a jelenetek egy film kiegészítésére törekszenek, színesíteni és erősíteni tudják a kommunikációs üzeneteket. Rengeteg olyan speciális tartalom, vagy magas költségvetésű vágókép van, mint például egy budapesti drónfelvétel, amelynek felvétele akár a film egész költségvetését felemésztené.”– tette hozzá Hajnal Péter.
TV vs social media
Erdélyi Dániel rávilágít, hogy a televíziós megjelenések helyett a hangsúly áttolódik a közösségi média irányába, ami lehetővé teszi, hogy kisebb cégek, kisebb költségvetéssel, hatékonyan el tudják érni a célcsoportjukat.
Botos István tapasztalata, hogy a social media felületekre is egyre több mozgóképes anyag készül. Esetükben túlnyomó részt animációs filmek, de a stock adatbázisok növekedése, minőségi javulása új lehetőségeket nyit meg.
Hajnal Péter szerint a lehetőség minden cég számára, adott a kérdés, hogyan élnek vele. “Nem rég tanulmányoztam a Wyzowl 2018-ra vonatkozó videó marketing kutatását. Abból kiderül, hogy a felhasználók 72%-a szívesebben néz meg egy termékbemutató videót, mint olvassa el a használati útmutatót.”
Mindhárom szakember egyetértett vele, hogy a magyar vállalatok most kezdik felfedezni a videós marketingben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, így az idei év várhatóan a vállalati videós tartalomgyártás fellendülésének éve lesz.
