Repülő almák, illedelmes pogó, kedves közönség, röviden CSNK, ez volt a Csaknekedkislány tánczenekar szombat esti fellépése. Ha nem lett volna így is elég különleges ez a koncert, a mezítláb táncolással, poénokkal, ezt még fokozta az a tény is, hogy az énekes édesapja is a közönség soraiban volt. A szombat esti borús idő ellenére szép számban gyűltek össze kicsik és nagyok és mindenki egyaránt élvezte a koncertet.
A null című számmal nyitotta meg az estét a Csaknekedkislány Tánczenekar Budapestről, rövidebben CSNK. Ezt a már-már komikus bemutatkozást többször is használta a koncert folyamán Csepella Olivér, énekes. Aki egyébként végig a legnagyobb odafigyeléssel volt a közönség felé, nemegyszer a kedves jelzővel illette a hallgatóságot. Különös tekintettel volt a fiatalemberre, aki egy táblát tartott a kezében, amivel illedelmesen pogóra hívta a körülötte lévőket. Időközben ez a tábla ’free hugs’ feliratra cserélődött, majd kiderült, hogy az említett fiatalember nem régiben esett át egy szakításon, ezért az énekes fel is szólította a rajongókat, hogy öleljék meg a szegény embert! Az egész fellépés ilyen poénos hangulatban zajlott. Őszintén nem tudnám megmondani, hogy ezek a vicces megnyilvánulások, a zene vagy pedig Olivér tánctudása tetszett jobban, ugyanis szinte az összes szám alatt bemutatott egy gumiemberszerű mozdulatot mindezt pedig mezítláb tette, ez engem minden alkalommal ámulatba ejtett. Természetesen nem(csak) a humor volt a fókuszban az este folyamán, hanem sokkal inkább a zene. A legismertebb számaik javarészét játszották úgy, mint a falábú nőt, a király úrt, az új Zsuzsit, az Ábrahám és Izsákot, illetve a féltél szeretnit. Mindegyik számot valamilyen frappáns felvezetés előzte meg, például a Dr. Balatoni kalandjait, almaosztás, melyet az eredeti terv szerint szétdobált volna a közönség soraiban az énekes, de a baleset elkerülése végett inkább csak az első sorban lévőknek passzolta. A botrány című számhoz pedig csatlakozott hozzájuk a színpadon egy szaxofonos, aki pedig elképzelésük alapján palacsintákat lőtt volna ki a hangszeréből, de sajnálatos módon valamilyen oknál fogva ez nem volt kivitelezhető. Ugyanakkor nemcsak a szaxofonozó úr volt az egyetlen vendég az este folyamán. „Barbra Streisand és Cher nem értek rá, ezért itt van a még tehetségesebb Szalai Anna!” Ezekkel a szavakkal került bemutatásra a fiatal énekesnő, mielőtt eljátszották volna a rókatánc című dalát. Majd ezt követően még pár szám erejéig például a szabad akarok lenniig még ő is a színpadon maradt. A rövid idővel, amit ott töltött nagyon feldobta az eleve fokozott hangulatot, mind a kisugárzásával, mind a hangjával. Ezt követően egy-két akusztikus szám után, többek között a farkassal zárták a fellépést.
Az együttes hatalmas hangulatot hozott a Budapest Park színpadára, garantált volt a jókedv az est hátralévő részére is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a család, akik előttünk álltak, ahol az apuka folyton folyvást táncra perdült a kisfiával, az anyuka pedig jókedvében azt sem tudta, hogy őket vagy a zenekart örökítse meg. Ugyanígy jól érezték magukat a tizenévesek, akik teli torokból énekelték végig a számokat, az idősebb házaspár, akik bár nem ropták a küzdőtéren, de ugyanolyan örömmel figyelték és hallgatták a zenét, akárcsak mindenki más, velünk együtt.